Két éve történt az iszapkatasztrófa

Közélet

Két éve, 2010. október 4-én történt Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára 10-es zagytározójának gátja, több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

 


A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amelyet 2011. június 30-ig tartottak fenn. A szennyeződés a Torna patakon keresztül - a védőintézkedések következtében felhígulva - a Marcalba, a Rábába, majd a Dunába jutott. A Torna, majd október 7-re a Marcal folyó élővilága kipusztult, de a Mosoni-Dunát sikerült megvédeni. A kizúduló folyékony vörösiszap az ajkai térségben nemcsak a folyóvizeket, hanem mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.

Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, ezek többségét le kellett bontani. A ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár csaknem egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították. Az otthonukat elvesztő károsultak új, illetve használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A térségben az újjáépítés 2011 júliusára fejeződött be.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 2010. október 5-én, a tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a katasztrófáért nem tartják magukat hibásnak, s vállalatuk minden szabályt betartva működik.

Október 12-én az Országgyűlés módosította a honvédelemről szóló törvényt, megváltoztatva a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokat, a módosítás szerint honvédelmi érdekből rendeletben az állam felügyelete alá vonható a gazdálkodó szervezetek működése. A "lex Mal" alapján a vállalat állami felügyelet alá került, a termelés 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra, a felügyelet 2011. június 30-án ért véget.

Az iszapömlés vizsgálatára felállított kormányzati koordinációs bizottság tudományos tanácsának operatív munkája 2010. november 29-én fejeződött be.

December 7-én megalakult az Országgyűlés vizsgálóbizottsága a katasztrófa felelőseinek megállapítására, a tíztagú testületbe a kormányoldal és az ellenzék is öt-öt képviselőt küldhetett. E bizottság jelentése alapján az Országgyűlés 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a vörösiszap-katasztrófáért döntően a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-t tartja felelősnek, bár a felelősségben, ha nem is közvetlenül, de osztoznak a Mal Zrt. létesítményeit engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok.

2011. szeptember 14-én a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a vörösiszap-katasztrófa miatt összesen 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re. A vállalat kezdeményezése nyomán 2012. május 30-án a Veszprémi Törvényszék a közigazgatási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a zöldhatóság határozatának végrehajtását, leszögezve, hogy a bírság nagysága miatt a végrehajtása a cég azonnali és végleges ellehetetlenülését, fizetésképtelenségét és működésének leállítását hozná. A kormány 2012. szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Mal Zrt.-t, amely a katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzd. 27-én megkezdte működését a vállalat helyzetének rendezését vizsgáló tárcaközi munkacsoport.

Miután a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya 2011. december 23-án lezárta a katasztrófa ügyében a nyomozást, 2012. január 19-én a Veszprémi Törvényszéken az ügyészség vádat emelt a Mal Zrt. 15 munkavállalója - köztük volt és jelenlegi vezetők - ellen halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt. A büntetőper első menetét 2012. szeptember 24. és 28. között tartották Veszprémben, a folytatás október 15-én lesz.

mti

Fotók: S. K. Zsóka

Kapcsolódó linkek:
 
IWIW megosztásFacebookTwitter

Csak regisztrált tagok szólhatnak hozzá!

Kereső

Legfrissebb fotók

Galéria

Belépés

Most Online

Nincs

Regisztráltak

Statisztika

Regisztrált tagok : 14683
Utoljára regisztrált : owizanoz
Ma : 0 új regisztrált
A héten : 0 új regisztrált
A hónapban : 0 új regisztrált

Kapcsolat