A családok legszentebb és legszebb ünnepe a karácsony. Az ezt megelőző időszakot a várakozás, a készülődés szelleme hatja át mindenütt. Nem volt ez másképp a mi óvodánkban sem. Az ide járó gyermekeket már hetek óta az ünnepek, az azokra való készülődés foglalkoztatta. Kedves kis ajándékokat készítettek először a télapó ünnepre, majd lázasan készülődtek az idősek köszöntésére. Végül eljött a várva- várt ünnepre, a karácsonyra való ajándékkészítés ideje. Mint minden évben nagy várakozás előzte meg a szülőknek, testvéreknek szánt apróságok elkészítését.

Ebben az évben az ősszel megkezdett egészségnap hagyományát folytatva –, amely a kürtős kalács sütés sikerével kezdődött –, Kati néni ötlete volt, hogy a megszokott angyalkák és díszek helyett igazi mézes finomságokat süssenek a kicsikkel együtt. Az elhatározást tett követte. Az ötletgazda, Kati néni, magára vállalta a tészta "titkos recept szerinti" elkészítését. Aztán jött a közös munka. Minden óvodás maga szaggatta és díszítette a különböző formájú édességeket.

Ez a feladat nagy gondosságot és szakértelmet igényelt, amit a gyerkőcök csillogó szemekkel, vidáman teljesítettek. Közben azt is megvitatták, milyen rejtekhelyekre kerülhetnek majd az elkészült kincsek, hogy azt senki fel ne fedezhesse a nagy napig.

Délután a nagy feladattól elfáradva elégedetten és boldogan, mint a kisangyalok, aludt az egész csoport. Lehet, hogy a titkos rejtekhelyekről álmodtak, ahova ajándékaikat rejtik?

Kedves szülők nagyszülők, testvérek! Ne keressétek azokat! A nagy napon fogadjátok majd olyan szeretettel és örömmel ezeket az ajándékokat, amilyen szeretettel a mi kis óvodásaink készítették!

Legyen minden családnak áldott, békés karácsonya!

Cikk és fotók: Szakálné Berkes Erika